Prato della Valle
Distance
0
Duration
0 h
Type
Fontane, Piazze e Ponti
Description
1635 előtt a terület nagyrészt jellegtelen, részben mocsaras terep volt, Padova óvárosától délre. 1636-ban velencei és venetói előkelőségek egy csoportja finanszírozta egy ideiglenes, de gazdagon kijelölt színház építését, amely a lóháton zajló gúnyos csaták helyszíne volt. A zenei szórakozást, amely a lovagi torna prológjaként szolgált, a következő évben kezdődő első nyilvános operaelőadások közvetlen elődjének tekintik Velence. 1767-ben a Santa Giustina szerzeteseihez tartozó tér Padova városának köztulajdonává vált. 1775-ben Memmo Andrea, akinek a szobra a téren áll, úgy döntött, hogy visszaszerzi és átalakítja az egész területet. Az egész projektet, amely soha nem fejeződött be teljesen, Francesco Piranesi híres rézmetszete képviseli 1785-ből. Úgy tűnik, hogy Memmo megbízta ezt és más képviseleteket, és kiállította őket a Palazzo Venezia-ban, a Köztársaság Római nagykövetségének székhelyén. Ezt azért tette, hogy más fontos személyeket csábítson a tér díszítésére szolgáló szobrok építésének finanszírozására. A projektet Domenico Cerato, a Vicenza és Padova építészprofesszora hagyta jóvá. Különösen érdekes a Santa Giustina Bencés Apátság, a neoklasszikus stílusú Loggia Amulea és a sok érdekes palazzi, amelyet a 14.és a 18. század között építettek, amelyek körülveszik a teret. A Prato della Valle kezdettől fogva elfoglalta helyét a Padovaiak szívében, akik gyakran Il Prato néven emlegetik. Különböző időkben fű nélküli völgyként is ismerték, mert a fák száma megakadályozta, hogy sok fű növekedjen ott. Ma azonban teljesen borított fű, és sok kis fák. A nyár folyamán a tér nagyszámú látogatóval él, akik korcsolyáznak, sétálnak vagy tanulnak, miközben barnulnak a napon. A nyári estéket a tizenévesek és a fiatal felnőttek jelenléte jellemzi, akik a kora reggeli órákig beszélgetnek. Ma 78 szobor van (40 a külső gyűrűben és 38 a belső gyűrűben), az eredeti terv szerint 88 szobor volt. 1775 és 1883 között különböző művészek készítették vicenzai kőből. Referenciák: Wikipédia