Bhután, A repülő sárkány földje

Bhután egy kis hegymászó állam, Indiával és Kínával határos. A "Repülő Sárkány országának" is nevezik, valóban egyedülálló története van. Zárt a világ többi része, amíg 1974 fokozatosan kezd vonzani egy kíváncsi, válogatott turizmus. A világ többi részétől való elszigeteltsége valóban szokatlan karaktert adott neki, és a kapcsolatok továbbra is nélkülözhetetlenek. Valójában az egyetlen, nemzeti talajon (Druk Air, bhutanese flag carrier) üzemeltetésre jogosult légitársasággal érkezik, és Ön felel egy útmutatásért, aki lépésről lépésre követi Önt az indulásig. Maga a bhutáni kormány választja ki tartózkodási helyét. Bhutánban az éghajlatot a magasság befolyásolja. Ezután szubtrópusi éghajlatot talál az Alföldön, majd fokozatosan hidegebb lesz, amikor felmászik a Himalája lejtőire. Ezen túlmenően, ez a terület érinti a nyári monszun, amely hozza az esőzések és a széles körben elterjedt felhőzet közel hat hónapig egy évben. A hegyvidéki rész meglátogatásának legjobb ideje tehát a közbenső évszakok. Különösen március és április, valamint az október közepétől November közepéig tartó időszak. Bhután még ma is alkotmányos monarchia. A druk Gyalpo (Sárkánykirály) nevű király Jigme Khesar Namgyal Wangchuck, aki 2006-ban lépett fel a trónra apja, Jigme Singye Wangchuck király lemondása után. A királyi tanácsadó testület, amelynek tagjait igazgatónak nevezik ki, támogatja azt a potere.Il Bhután jellegzetes megközelítése a bruttó hazai boldogság – a bruttó nemzeti boldogság-maximalizálására-Jigme Singye Wangchuck király által a hetvenes években javasolt, a fejlődés vezérelve. Ez képezi az alapját annak, hogy meghatározzuk a másokkal szemben előnyben részesítendő irányt, és irányítsa az életszínvonal javítására irányuló erőfeszítéseket, beleértve a szellemi jólétet, valamint a kulturális értékek és a fizikai környezet megőrzését. A király által javasolt koncepció azt jelzi, hogy a fejlődés több dimenzióból áll, mint a bruttó hazai termékhez kapcsolódó dimenziók, és hogy a fejlődést olyan folyamatnak kell tekinteni, amely a boldogság növelésére törekszik, nem pedig a gazdasági növekedésre. A bruttó belső boldogság az embert a fejlődés középpontjába helyezi, felismerve, hogy az egyénnek anyagi, szellemi és érzelmi természetű szükségletei vannak.